A Miénk a ház! az Orczy Kultúrkert Egyesület városvédő munkacsoportja
TANULJ A VÁROSTÓL!
Elődeink szelleme máig itt van az utcákon, a házfalak között, és ha ezt felfedezzük, akkor biztosan másképp fogunk az utca kövére lépni.
a terézvárosi iparzóna nyomai
Terézváros a 18. században még nem volt összefüggően lakott terület. A szántó- és mezőgazdasági művelés alatt álló földeket szekérutak
tagolták, amelyek nyomvonala sok helyen lényegében máig nem változott. Elszórva egy-egy majorság épült ki, amelyek
köré idővel egyre több ház épült, és a század végére a Felső külvárosnak nevezett városrész olyan népes lett, hogy 1777-ben úgy
döntöttek, nevet is adnak neki: az uralkodó Mária Terézia után Terézvárosnak nevezték azt el. A 19. század közepétől a Terézváros lett a
pesti városrész iparzónája és kereskedelmi központja. Ezt leginkább annak köszönhette, hogy 1846-ban a városrész szélén épült ki az
ország első vasútvonala, ami igen kedvezően hatott az iparfejlődésre. Talán meglepően hangzik, de még a 19. század végén is több
gyár és kisüzem működött a Terézvárosnak ezen a nyugati fertályán. Számos nyomot hagyva máig a kerületrész építészetében. Ha
figyelmesen sétálnak, sok érdekességet fedezhetnek fel Terézváros ipari múltjából. Ehhez nyújt segítséget ez a kis sétafüzet. Induljunk
hát, és fedezzük fel a 6. kerület ipari emlékeit!
A sétát kezdje a Bajcsy-Zsilinszky út – Dessewffy utca sarkán.
-
1. állomás - BAJCSY ZSILINSZKY ENDRE ÚT 31.
ULRICH B. J. ÉPÜLETGÉPÉSZETI GYÁR
Ezt a hatalmas épületet Baptist Johahannes Ulrich építette 1912-ben. Ő volt a magyar épületgépészeti iparág megteremtője. Az osztrák származású úriember 1884-ben indította el kereskedelmi lerakatát, majd a 20. század első évtizedében megépítette áruházát is. Ez utóbbi épülete előtt áll most. Az óriási vaskapuk mögött (ezek főleg a Dessewffy utcai oldalon láthatóak) raktárak, irodák és a bemutatótermek nyíltak. Árjegyzéke szerint: „ Mindennemű csövek, légszesz-, víz- és gőzvezetéki fölszerelések, szerszámok és műszaki cikkek raktára” működött az akkor nevén Váci körúton álló házban. Az üzemben horgonyzott, nikkelezett vagy éppen krómozott szerelvényeket, fajansz vécécsészé- ket, piszoárokat, kádakat, fémkeretes, több oldalról vízsugarat spriccelő zuhanykabinokat, mosdókagylókat, fali vízcsapokat, stb készítettek. Mindezt korának elegáns stílusában. A gyártmányok szemléltetésére állandó kiállítást tartott fenn áruházában, ahol életszerűen berendezve láthatta az adott terméket a vásárló. Az Ulrich cég a szakma szempontjából egyedülálló árjegyzék katalógust adott ki, amiben az elképzelhető összes berendezés és csőféleség megtalálható volt. Minden termékről szemléletes rajz is készült litográfiai eljárással.
Haladjon tovább a Dessewffy utcában, és a 6-os szám előtt álljon meg!
-
2. állomás - DESSEWFFY UTCA 6.
SINGER ADOLF PÉNZINTÉZETI ÉS ÜZLETI KÖNYVEK GYÁRA
A ház homlokzatán máig olvasható a Singer Adolf könyvkötészet, a Vonalzó intézet és az Üzleti könyvgyár felirat. 1927-ben így méltatták a vállalkozást: „A fönti cég gyártmányaival a magyar könyvkötőipar egyik nagyon tekintélyes reprezentánsa. A cég specialitása a különféle vonalzott papírok gyártása, amelyből nagy raktárt tart.” Az üzletet Singer Adolfné alapította az 1880-as években. Eleinte a mai Bajcsy Zsilinszky Endre út 19. szám alatt működött az üzem, majd 1908-ban Ágoston Emil tervei alapján megépült a ma is látható Dessewffy utcai ház, udvarán és földszintjén a kötészet helyiségeivel. A homlokzaton látható reliefek is kapcsolódnak a ház rendeltetéséhez: a bal oldali az ipart, a jobb oldali a művészetet allegorizálja. Mi is az a vonalzó intézet? Ez a munkafolyamat akkoriban a könyvkötészethez kapcsolódott. Az üzleti könyvek több lapon áthúzódó, rubrikás táblázatainak vonalilleszkedését a kötés előtt külön munkafolyamattal kellett biztosítani a pontos illesztéssel, és az ívek egyenként történő hajtogatásával. A Singer cég fő termékei ugyanis azok a piros, szürke vonalazású pénztárkönyvek voltak, amelyek lényegében a számítógép elterjedéséig használatosak maradtak.
Innen sétáljon tovább a Dessewffy utcában, a Nagymező utcában forduljon jobbra, és az első keresztutcán, a Zichy Jenő utcán bal kézre találja a 32-es számú házat.
-
3. állomás - ZICHY JENŐ UTCA 32.
HIMMLER JAKAB MŰASZTALOS
1927-ben készült el ez az épület, Himmler Jakab tulajdonaként, aki az 1920-as évek egyik meghatározó műbútorasztalosa volt. (A korban összesen 37 asztalos mestert, illetve céget tömörített a szakma ipartestülete.) Himmlerék gyártották például a Hajós Alfréd tervezte, Andrássy úti szállodabérház bútorzatát (ma Andrássy Hotel). A Himmler család a 2. világháború után aktív közéleti szerepet is vállalt: Jakab az ÁVÓ-nak dolgozott, testvére, Márton a háborús bűnösök elfogásában segédkezett.
Menjen tovább a Zichy utcában a Jókai utcáig, majd induljon el a Nyugati pályaudvar irányába, balra fordulván. Az utca végéhez közelítvén, a 34-es számú ház előtt álljon meg, illetve, ha lehetősége van rá, menjen be az udvarra.
-
4. állomás - JÓKAI UTCA 34.
BAJCSY ZSILINSZKY ÚT 57-59. – SCHLICK IGNÁC-FÉLE VASÖNTÖDE
Egy nagy gyárterület kis épületéhez érkezett. Ha sikerül bejutnia a kapun, és keresztül megy az épület udvarán, egy igazi gyárterületen, Schlick Ignác egykori vasöntödéjének a területén találja magát. Eredetileg a gyár épületeit a kor neves műépítésze, Feszl Frigyes készítette. Schlick a hazai vasöntés nagymestere volt. Készített kandelábereket, építészeti öntvényeket (az Operaház és a Bazilika tetőszerkezetét, a Nyugati pályaudvar függönyfalát, stb), szobrokat öntött (Széchenyi téri Deák szobor), de hidakat, sőt, villamos kocsikat is. Ha megtalálja az udvar túloldalán a kijáratot, a Bajcsy Zsilinszky út 57-es számú ház kapuján fog kijutni. Figyelje a homlokzat két szélen a kissé idegenül ható fogaskerekes, kalapácsos reliefeket. Ez a Bajcsy utcai épületrész is a gyárhoz tartozott, az irodaépület volt. A szomszédos 59-es szám ház telke is a vasöntödéhez tartozott egykor. Ennek a háznak az udvarán mai napig áll egy régi gyárcsarnok, melyet a szocializmus időszakában a Csepel Művek használt.
Amennyiben sikerült a Bajcsy Zsilinszky utca 57-en keresztül kijutni a gyárterületről, akkor induljon el a Bajcsyn a kezdő helyszín irányába. (Amennyiben nem, ez esetben a Jókai utcáról a Podmaniczkyn visszaérkezhet a Bajcsyra.) A Hajós utcánál forduljon balra, és sétáljon el a 41-es házszámig.
-
5. állomás - HAJÓS UTCA 41.
TLACH ÉS KEIL RÉZMŰVEINEK RAKTÁRA
A cseh Vincenz Tlach és Vincenz Klein 1809-ben hozta létre üzleti társulását Troppauban (ma Opava). Az országban elsőként ők gyártottak hengerelt, valamint horgonyzott vaslemezeket, és az elsők között alkalmazták a réz és cink feldolgozásának technológiáját is. Számos helyen, így Magyarországon is fióktelepet létesítettek. Azonban a cégnek ehhez, a Hajós utca 41-es számú épülethez semmi köze nincs. Akkor miért szerepel mégis itt a nevük? A házat a Finger és Fia nevű vállalkozás építette, amely Osram villanylámpák, és egyéb műszaki cikkek kereskedésével foglalkozott, illetve fémáru ügynökként is jegyezték őket. A 20. század legelején ők vették át a Tlach és Keil cég budapesti fiókját. Ekkor építették fel ezt a Hajós utcai épületet, ami 1903-ra készült el (lágymányosi) Fischer József és Scheer Izidor tervei alapján. A folytonosság, és a jól csengő reklám kedvéért a Tlach és Klei cégnevet ugyanúgy kiírták a homlokzatra, mint a saját nevüket (Finger és Fia). Az már más kérdés, hogy ez utóbbi a betűket időközben levették a ház faláról. Nyomai a közelmúltban lezajlott felújításig láthatóak voltak a bejárati kapu felett középen. Az épület udvarán, a földszinten alakították ki a cég irodáit, a főnök szobáját, a boltot, a raktárhelyiségeket. Hátul az istállót és a kocsiszint. Fingerék vörös- és sárgaréz lemezek árusítása mellett ócska rezeket is felvásároltak. A két világháború közötti időszakban a főváros első számú alumínium kereskedőivé léptek elő, és az 1930-as években divatos alu-ötvözet, a fredál forgalmazói is ők voltak.
Sétánk itt véget ért. Köszönjük, hogy velünk sétált. Fedezze fel Budapest szépségeit többi ingyenes sétánkon vagy várjuk szervezett túráinkon. Tanuljunk a várostól! Legyen a miénk minden ház!
